Rendszeres olvasók/Followers

2017/01/27

Viking fázisfotó

Előző bejegyzésben írtam, hogy idén tervben van néhány régen elkezdett hímzés befejezése. Pár hete a Permin Vikingen kezdtem el újra dolgozni. Azt hiszem, utoljára itt mutattam, hogy hol tartok vele. Azóta elég sokat haladtam. Hamarosan készen lesz teljesen a felső része, ami többé-kevésbé a felét fogja jelenteni a mintának. Inkább kevésbé, mert az alsó felén kevesebb az "üres" rész, többet kell majd hímeznem. Főleg a szakálla és a haja lesz munkásabb. A fotó a múlt szombati állapotot tükrözi, azóta is haladtam vele egy kicsit.

Hát igen, az anyagon jól látszik, hogy még mindig nem szeretek hímzőkerettel hímezni. De sebaj, majd ha elkészül, kivasalom és szép lesz. :-)

2017/01/08

Új év, régi-új tervek.

Nem nagyon szoktam újévi fogadalmakat tenni, többnyire úgysem valósulnak meg. Illetve ha megfogadok valamit, azt nem feltétlenül szilveszterkor teszem.
Most is mindössze két dolgot határoztam el, már ami a hímzést illeti: az egyik, hogy az eddigiektől eltérően megpróbálom kevésbé elhanyagolni a blogom, a másik, hogy idén legalább egy olyan hímzést befejezek, amit már évekkel ezelőtt elkezdtem. Van miből válogatni. Egyelőre két esélyes van, az egyik a Permin viking készlet, a másik a Tulip SAL. Mindkettővel haladtam már valamennyit az elmúlt hetekben, de egyelőre fotót nem készítettem róluk, mert annyira nem számottevő a haladás.
De azért hoztam képeket is. A Renato Parolin mintákból az első három elkészült még korábban és be is kereteztettem. Élőben sokkal szebb, mint a képen.

Ezt a kis dobozkát pedig a hímzős kis baráti társaságunk egyik tagjának készítettem karácsonyra. Egy Tralala-mintát választottam. A dobozt festettem, csiszoltam és a belsejét kibéleltem. Még a nyáron titkos húzással kisorsoltuk, hogy kinek készítünk ajándékot. A sors úgy hozta, hogy épp attól a tagunktól kaptam ajándékot, akinek én adtam a dobozt. A további képeken az én ajándékomat láthatjátok, ami kétoldalas.


Volt egy időszak ősz környékén, amikor nem volt kedvem hímezni. Nem tudom már, hogy hogyan találtam rá a felnőtt színezőkre. Ez még korábban történt, de egy darabig hidegen hagytak, majd jött egy kattanás és azt vettem észre, hogy beleszerettem a színezésbe. Talán azért, mert ez is ki tud kapcsolni úgy, mint a hímzés, de gyorsabban nyújt sikerélményt, mert egy képet sokkal hamarabb lehet kiszínezni, mint kihímezni. Ezeket a képeket is akkor színeztem. A róka a kedvencem. Így most ezt a két hobbit váltogatom hangulatomtól függően, de azért az örök szerelem mindig a hímzés marad. :-)



Nagyjából ennyi történt, sajnos sok időm nem volt az elmúlt évben hímezni. De remélem, idén ez nem így lesz, és a blogon is gyakrabban be tudok majd számolni egy-egy kész hímzésről (vagy színezésről).
Boldog új évet kívánok mindenkinek!